A kard - Az élet tanításai

Baj Lászlónak, szeretettel és köszönettel

Baj László: #teatime

Az élet tanításai
Mihelyt nincs többé igényed élvezetre: megtudod a szakadatlan élvezet módját és nem élsz vele.
Mihelyt mindegy, hogy meddig élsz: megtudod a földi örökélet módját és nem élsz vele.
Mihelyt belátod, hogy az emberiséget nem kell boldoggá, békéssé, bölccsé tenni: ennek módját is megtudod és nem élsz vele.
Mindaz, ami legkívánatosabbnak látszik: a legerősebb méreg: A világot pokolra hajítaná.
„Mihelyt nem kell: mindenem a tied” – ez az élet vásárcsarnokának felirata

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

fekete, péntek-

másnapos émelygés tisztázza:

habzsoltál

Egyensúlyban. Ennyi a titok: széttárt
kezeddel egyensúlyban? Mérgek ízétől
emeled szárnnyá kezed. Mérgek
ízétől nehezül nedves csepű-toll,
elrugaszkodásban, repülésben -
zuhanásban így. Egyensúlyban?
Ami megnyit, ugyanaz fojt el -
ugyanazzal az imával mindkét
felmérhető távlatnak áldozol.

Egyensúlyban. Ami folyvást billen:
dugóhúzóba csavar éhekkel
torkig teli foszlás. Egyensúlyban -
ha túl sok benne az éh, meg a torkig és
a teli: akkor az egyen-rabruha súly,
folyvást lefelé billent. Már éppen
jó kezd lenni a légkör, elsimul ami el
amikor... Valami tovább árnyalja
amit korok éhén át mennyekig érő, torkig
teli éhhel nyeltek: a súlyod.

Olyan elemekkel egyensúlyoznál,
amelyek távolodnának egymástól
és mégis összeérnek benned: így
rajzol benned ördögi kört vágyakozás.
Egymást taszító mágnesfeleket dörzsölsz
egymáshoz, s ahogyan mégis
összeérnek benned: erőkört rajzolnak
maguk köré. És te ott vagy magad
körének közepén, folytonos zuhanás
dugóhúzó-spiráljába bezárva.

Ami megnyit, ugyanaz fojt el.
Szóból reggel szőtt rongyszőnyegtakaród
estére felfejti ugyanaz a dolgát feledő kéz -
a kör ívén teljesen mindegy, hogy
milyen éhhel, hogy választasz irányt.
Jó ha tudod: ez még csak a modell elméleti,
gyenge, kétdimenziós térkép-leképezése.
Menny és pokol - ugyan, barátom!
Pokoli, hogy mennyire megnyit, mennyire 

elfojt foszlékony térbeli menny-vágyakozásod.

tied az élet

(ha nem élsz vele,

ótvar riherongy kurva)

*

tedd le. engedd el.

ülj le. tessék, egy csésze.

fújjad. még forró.

- fontos rokon gondolatokat feszeget az egyik (tán leg-) őrültebb vállalkozásom, amikor haikukból fűztem össze slamet
- sokkal személyesebben szól minderről (a veszteségben, mi másban) Kányádi Sándor halálakor A folyók közt című szonett-ciklusára ráírt emlékező válaszciklusom
- a kép árnyalásához ide hívom egy már megidézett dilemma-feltárásom, amely Hamvas Karneváljának az egyik alapdilemmája: Ugorlukot és Ulexert
- s a számos tea-versből két Sebastian Moh-teacsésze rajzától ihletett haikuim, a Tea íze és a Tea íze II.