Valami: semmi. Szobrok omlanak.
Radnóti, Weöres hever darabokban.
Borszagú ország, levizelt falak,
beteg haruspex turkál a romokban.
(Szabó T. Anna)
 |
| Salvador Dalí |
A képzelet köti össze az időbelit az időtlennel, épp ezért tartalmai felemásak: időbeli, változó megjelenési módjuk és időtlen, változatlan lényegük van. A képzelet tartalmainak: egy vallási fogalomnak, erkölcsi törvénynek, művészi alkotásnak megjelenési módja változik, előbb-utóbb el is pusztul; lényege nem-keletkezett és nem múló.
A vallásokat, mítoszokat, jóslási módszereket az emberi képzelet teremti, akár a műalkotásokat. Ami nem jelenti érvénytelenségüket; sőt: érvényüket jelenti. Mert a képzelet, ellentétben az érzelemmel és értelemmel, nem az időbeli világ esetlegessége szerint működik, hanem az időtlennek törvénye szerint.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Úgy képzelem:
öröklé. Csak képzelődöm.
Pont ettől ízlik.
Érzelmi és értelmi viszonyom
van a képzeletemhez.
Mert nem vagyok ura.
Sokezer éves Buddha-szobrokat
asszír kapubálványt rombol értelem és érzelem.
Megépített képzelet - enyészik. Figyeld meg
egyszer széthordjuk a piramisokat.
Az elképzelt mégis örök - így képzeled
és én is úgy képzelem.
Mondok egy példát.
Az adott helyzet eszembe jut, belém
szivárog, elképzelem, de éppen lusta vagyok,
fáradt, hagyom elsuhanni, hadd repüljön.
Másnap reggel más tollán ékeskedik.
Mintha itt röpködnének tényleg
körülöttünk az elképzelhető dolgok
(képpé válik, félni kezd...)
hogy leülve a képbe
végre létezzenek ebben az árnyékból és
fényből gyúrt varázstükörben -
nem tudom, miért akar az időtlen
létezni ebben a fényből és árnyékból gyúrt
varázstükörben, ahol legfeljebb magára csodálkozik -
mindegy kinek az érzékeny csatornáin akadunk fel
ha minden képzelet?
Ezért izgat, miért.
Miért ezt választottam, miért ezt engedtem be,
miért ezt képzelem, hogy élek képzelt
tárgyaim között, képzelt beteg -
lerombolt tárgyaim gyászoló, visszafelé néző,
vigaszt kereső, képzelgő -,
látod, érzelmi és értelmi viszonyom
van a képzeletemhez.
Galatea-változat
 |
| kitudjaki? |
A teremtő képzelet
A képzelet köti össze az időbelit az időtlennel, épp ezért tartalmai felemásak: időbeli, változó megjelenési módjuk és időtlen, változatlan lényegük van. A képzelet tartalmainak: egy vallási fogalomnak, erkölcsi törvénynek, művészi alkotásnak megjelenési módja változik, előbb-utóbb el is pusztul; lényege nem-keletkezett és nem múló.
A vallásokat, mítoszokat, jóslási módszereket az emberi képzelet teremti, akár a műalkotásokat. Ami nem jelenti érvénytelenségüket; sőt: érvényüket jelenti. Mert a képzelet, ellentétben az érzelemmel és értelemmel, nem az időbeli világ esetlegessége szerint működik, hanem az időtlennek törvénye szerint.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Szégyelld magad!
Csak úgy a létezésbe
képzelődsz! Nyomot hagy...
A Vénusz átkerült a hajnali égre, ez
azt jelenti, hajnalban kell ölelni, mert
ilyenkor vagyunk a Vénusz égisze alatt.
Milyen fura nem? Van olyan nézet, miszerint
a Vénusz, az égisze, a fény amit vet,
ahova veti, ez a tágulóban elcsípett látvány,
sőt, ahogy fordulsz pucéron az átöltözés
nap mint napi kényszerében, a Vénusz-fény
fókusza - mind csak valaki képzeletében
működik; az éhem rád, és aki éhezi,
érvényét valaki álmából nyeri.
Milyen fura, nem? Van olyan nézet, miszerint
minden, ami időbeli, változó, megjelenő és
eltűnő, minden csak a képzelet műve.
Valaki minket képzel. Képzelődik. Mi
hisszük, sejtjük, kutatjuk és kételkedünk
benne - de fogalmunk sincs róla.
Nincs fogalmunk róla, mitől érvény.
Lehet hogy valójában mi képzeljük
saját magunkat - a Világegyetem kegyelmi
kérvényünket a saját érdekünkben elutasító
Elmegyógyintézeti Zárt-osztályán.
A Vénusz átkerült a hajnali égre, ez
azt jelenti, képzelj ma valami szépet.
Mindegy mit, nem firtatom. Az érvényed
számomra úgyis azt jelenti, amilyennek
én képzellek el kényszeresen, ruhában
vagy pucéron, Vénusz- Nap és Holdfényben
vagy csak vak érintések játszadozó,
sötétben mozdulatokat fütyörésző álmában.
Téged.
- ezt a (kettős) nézetet egészíti ki A forrás ciklusából a Képzelet
- ide kéri magát a súly(talanság)
- itt szeretne díszelegni az egyik, Simon Márton Rókák esküvőjére írt reciepogon
- ide álmodik Sasa Gyökér képével a Metanoia
- végül ide követeli magát Fan Ho egy képével a Kivéve, ha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése