A kard - Haszonleső vallásosság

Békétlen változat

Kim Jung Gi

A haszonleső vallásosság

Olyik ember a vallásosságot csereüzletnek nézi: az ember kötelessége, hogy jól viselkedjék, Isten parancsainak és az előírt szertartásoknak eleget tegyen; Isten dolga, hogy az embert ugyanoly arányban lássa el földi javakkal, amennyire jól viselkedett, a parancsokat követte, a szertartásokat elvégezte. Eszerint a legvallásosabb és legjobb embereknek kéne leggazdagabbaknak lenni, s a vallástalanoknak és törvényszegőknek nyomorogni kellene.

Aki úgy vallásos, hogy cserébe hozzájusson a sóvárgott javakhoz: máris bebizonyította kapzsiságát és érdemtelenségét. Isten jósága nem hizlalda és nem jótékonysági intézmény. Az isteni szeretet változatlan sugárzása semmihez nem hasonlít kevésbe, mint a jótékonykodáshoz, a vágyak kielégítéséhez. Ha vágyaid közül ki tudsz bontakozni, akkor éred el Istent.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

egyszer csak Bumm és

mire látod, már nem látsz,

vagy nem is tudod -

Reggel imádkoztam,
ma reggel imádkoztam,
harangszóval imádkoztam,
rituális mosdással imádkoztam,
elmormolt fohásszal imádkoztam,
madárcsicsergéssel imádkoztam
ma reggel -

Reggel kértem az Urat:
szentélyben gyertyát gyújtottam,
képére füstöt legyeztem,
ma reggel könyörögtem,
elmorzsolt gabonát szórtam,
reggel tejjel öntöztem,
a Teljességhez fordultam
ma reggel -

Reggel ezzel keltem,
ma reggel betartottam,
tanított parancsod követtem,
neked adtam a reggelirészed,
neked szenteltem az egészet,
ma reggel jól viselkedtem,
úgy tettem ahogy írva
ma reggel -

Hogy' képzeled Uram!
hogy pont ma reggel
hogy csak úgy
véget vetsz
nekem?






Megbékélt változat

kép innen

A haszonleső vallásosság

Olyik ember a vallásosságot csereüzletnek nézi: az ember kötelessége, hogy jól viselkedjék, Isten parancsainak és az előírt szertartásoknak eleget tegyen; Isten dolga, hogy az embert ugyanoly arányban lássa el földi javakkal, amennyire jól viselkedett, a parancsokat követte, a szertartásokat elvégezte. Eszerint a legvallásosabb és legjobb embereknek kéne leggazdagabbaknak lenni, s a vallástalanoknak és törvényszegőknek nyomorogni kellene.

Aki úgy vallásos, hogy cserébe hozzájusson a sóvárgott javakhoz: máris bebizonyította kapzsiságát és érdemtelenségét. Isten jósága nem hizlalda és nem jótékonysági intézmény. Az isteni szeretet változatlan sugárzása semmihez nem hasonlít kevésbe, mint a jótékonykodáshoz, a vágyak kielégítéséhez. Ha vágyaid közül ki tudsz bontakozni, akkor éred el Istent.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Isten dicsőségére -

csak mondj le róla. csak
mondj le. róla.

Megilletődötten szoktam,
olykor a keresztvetésig illetődötten
ezekben a terekben;
miként a bűnös tévelyeg
a vaskos szavakkal elmesélt
őstörténetekben -
ments meg Uram, minket!
Főleg az ekkora házad
nagyobb dicsőségére
emelő akarattól.

Az egész a te házad -
egy porcikád bennem lakik,
én is a te házad vagyok,
én is a te lelkeddel:
a házad betévelyeg a neked emelt
emelkedettségbe, hogy ott
bűnösnek érezze magát -
sehol annyira mint ott,
ahol ostyában is értünk adatnál.

Csak a kápolnáid
szűkös tereiben enyhül.
Ahová nem kell káptalan.
Házad vagyok, bemegyek a házadba,
emberi méretekben vagyok otthon,
ahol hétköznap érő,
vasárnapba hurcolt
lelkiismeretfurdalások laknak.

Várkápolna, Szigliget (saját)

- ami most itt akar lenni, az a November (ajánlottam már)

- az Egy beszélgetés lenyomatai, Sashegyi József képeivel, 
- ...mert a kétely nagy hármasa sem hiányozhat innen, háromszor kakasszó előtt, Péter éjszakája
- ide beszél a Katedrális dala, Antoni Gaudí imája kőből (Kiss Marianna fotóján)
- ide szólnak Haller Szabi fotójára (egy izlandi kápolnáról), képre írt haikuk
- még egy ellenpont, egy összesöpört haiku-kupacból a Hit Ride (motoron):

az Isten háta mögött

kapaszkodom -

elengedem magam

- s végül Sárosi Ervin képével a Hit természetéről (amivel még tovább nyílik a lesés, túl a 'hasznon)