2019. január 28., hétfő

A fészek - Idő


ez az átirat Nakamura Junichi Hakusan szentélykörzet-sorozatával telik





Idő
Tapasztalod a napok és az évszakok váltakozását: ez a külső idő, melyet az óra egyenletes mozgásával mérhetsz... 



senki idejében
számolsz idegen fényt -
semmi mérhetőt






...Tapasztalod személyed testtelen tartalmainak változását: ez a belső idő, melyhez mérőeszközöd nincsen, a külső időhöz képest hol gyorsan, hol lassan múlik...



minden lépcsőfok
másként hosszú - lépésed
mérete míg tart






...Belső idő játszódik le az állatban, növényben, ásványban is, ahogy változó jelenségeik a változatlan létezésre árnyék-csipkékként rávetődnek...



mindenkinek saját
lépcsőfokjáró mércét
lép ki a fény






...Az élettelen erők működésének egymásutánja: világfolyamat-idő...



szabatlan tered
minden ereje lüktet -
így múlik: telik






...Az emberiség egyetemes áramának hullámzása: történelmi idő...



mindennek ideje van -
formáló formált
ösvénye formál






...Ezek mind jelenség-idők, csak a változó és véges tünemények sorozatából alakulnak. Más természetű a teljes-idő, mely a változatlan, végtelen isteni működést tartalmazza. A világteremtés, világfolyamat és világvég a teljes-időben rejlik; a jelenség-időben a vég nem fog elérkezni soha, ahogy a teremtés nem történt benne semmikor és ahogy a létezés sem fér bele, csak annak számtalan keletkező-pusztuló megnyilvánulása...



mindennek ideje van -
a teljes létezésnek
csak az van






...A jelenség-idő minden percében egyformán jelen van a keletkezés, folytatódás, pusztulás, mint véges mása a végtelen teremtésnek, létezésnek, ítéletnek; de a teremtés, fönnmaradás, végítélet nincs meg benne. A jelenség-idő nem végtelen, még sincs kezdete és vége, akár a körnek. A teljes-időben a teremtés a kezdet, a fönnmaradás a közép s az ítélet a vég, s ezek éppúgy egybe esnek, ahogy a pontban egybeesik a plusz- és mínusz-végtelen s a kettő közti végtelen távolság. A teljes-idő, mit minden változatlan-végtelen, pont szerű; s a számtalan fajta jelenség-idő közelebbi vagy távolabbi körként övezi.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)



aki-ami teljes:
mozdulattalan telik
egy középpontban






nyílásod sejti a teljes időt 
a dalod sieti a teljes időt 
örömöd elsieti a teljes időt
kínod késéles kési a teljes időt
van pont megteltél érzed a teljes időt
nincs pont most pont tagadod a teljes időt
megálltál öltél akarod? 
                        másnak adod a teljes időt
megmoccansz futnál 
                        féled a teljes időt

kiszabatlan adagokban falnád teljes időd
kéjjel teli mernéd csurgásig teljes időd
túlcsordul ömlik dalba a teljes időd
formálnád önnön képed teljes időd
formálnák mások 
                         magad árán teljes időd
egyedül nincs is 
                         nem is éled teljes időd

elmozdul - nem mozdul semmi ha teljes-idős
elmúlik - nem múlik semmi ha teljes-idős
éretlen nem rohad el semmi ha teljes-idős
úgy válnál kizuhannál - 
                          semmi ha teljes-idős

belekívántad magadat nincs ott 
                          kívánság nincs nincs 
minden csak idősebb -
teljes-idő nem telsz - 
                          ott vagy még most is körbedereng
ez a minden: az idő-seb.








- az idő teljesen más telésben-mérésben a Még, még (Ravel, Bolero), Angelique Kidjo és kórusa énekével (indítsd el...)
- ide illik a máshol már megidézett Megörökített idő I. (Tarkovszkij könyve és látomásai, és Jász Attila rálátása alapján) s mindez a Stalker tükrében is, hogy végül az időből kiszakasztott öröklét tolmácsa, Andrej Rubljov is sorra kerüljön
- egy versbeszélgetés Borbély Szilárd versével és Hegedűs Gyöngyi válaszával
- végül ide beszél az Egy-idő 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése