A kard - Fekete trilógia III.

képek: Sárosi Ervin

Fekete trilógia III.

Korunk találmánya a kötelező lelkesedés, a hatóságilag intézményesített forradalom és az elnyomók lázadása az elnyomottak ellen.

A mai uralmi rendszereket az jellemzi, hogy hazugságaikat nem is akarják feltétlenül elhitetni, csak feltétlenül elfogadtatni. Minden katonai fegyvernemnek azt kell énekelni magáról, hogy ő a legkülönb, anélkül hogy bárki elhinné; minden állampolgárnak azt kell vallani az államfőről, hogy bölcs, hős, jótevő, anélkül, hogy bárki elhinné; és így tovább.

Immár egy hihető hazugság is elérhetetlen magaslat. Gödörben vagyunk, lejjebb a béka ülepénél.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

nem beszélsz róla

két lépés kerted hogyan

marad végtelen

Díszszemle a századelőn

századok elején az indulat ideje menetel
célszerűen varrt bosszúállás-egyenruhában
az indulat ideje teli torokból harsogja az indulókat
az indulat ideje emberbőrbe bújt gátlástalanság
éneklés közben olykor a saját torkát is átharapja
az indulat ideje bordélyba jár ha nincs bordély csinál
egyszer használatos testekben ássa el a magvat
vagy megásatja az egyszer használatos sírokat
vagy csak ott hagyja az örömét rothadni a napon
századok elején az indulat ideje menetel
viszi bakancs zsigerek koponyák haditemetők
ki tudja hol hiába elkapart kollektív kötelességtudatát -

mit keresek én ebben a pistiavérzivatarban?
már a készülődés testépítő fázisa is undorít
a bőréthagyjarajta fordulóvilági ordas emberek -
mert fegyverek között neveltek gyilkosoddá
hippitanyán virágszülő kiskacsafürdikanyácska?
mert engem is feszít a tehetetlen dühből nyíló
bosszú ordasillatú fémcsillanáskék indulatvirága?
milyen elégtételt ad majd az indulatideje-törzsőrmester
a magamfajta parancsratettemek kezébe?
úgysem lesz erőm hogy a tehetetlen dühből
nevelődő szemetszemért nevében ne explodájak -

századok elején az indulat ideje menetel
a sok szurkoló a pálya szélén nemzetiszínlobogtat
és én tényleg megadnám magam ennek a lelkes
faszomtudja hova tartó nagy menetelésnek -
ha azt mondja a faszköszörű kiszálljak?
miután kanyarodás közben leszorított
egy teljes hadtest indulat ideje üvölti bennem hogy
szájjá' ki bazmeg nézzük meg mekkora vagy az autód nélkül!
összevéreznek belül a felkiáltójelek
amikor a mérgem nyelem ha a sorba elém
gátlástalanul nem is tolakszik a behozhatatlan előny
csak beáll mint a csuklyásizom a jobbcsapottól
akinek annyira létezem a szemében mint
a letérkövezett terek térkő alatti vegetációja vakondok -

ezért rohanok az inverzforradalomba
önpusztításilag csaknem teljesen de
kicsit azért mégis mindig életben maradva?
ha már indulat forduljon magam felé
az is egy ösvény befelé pörgő spirális elesika
tábornok úr sejehaj hafelüla hafelüla lovára?
az indulat idején admirálisok és szobafestők
hüllőszemű dzsúdóharcosok és hülyehajú jólfésült idióták
gorillabácsik és haszonleső stadionkertitörpék
állnak a dísztribünön előttük menetel az indulat ideje
a sírt hol minden nemzett süllyed el nem állja
körül az örökségre éhes gyászoló rokonság
itt megint amőbaszintig kell ezt a fényes ösvényt
a teremtésnek visszabontani -

századok elején az indulatok ideje menetel
húz maga után pórázon felhorzsol a térkövek éle
ennek a kornak a kelletlen kerékkötője lennék
indulatok cincálta vérrög társadalomtrombózis
engedd el a kinek és hovatartozásaim Uram!
sikoltanám de mikor az indulatok ideje menetel
az Úr éppen pislog vagy sír

attól függ honnan nézed
attól függ
honnan
nézed

nem beszélsz róla

sírhantnyi kerted hogyan

maradt védtelen

- ide menetel a Századvigyázz, a Do Ho Suh alkotásaitól megindult vers

- ide mered ki a földből Pákozdon az ólomkatona, meg a szavak, amiket ihletett

-  ide suttog a Te vagy a legény, Tyukodi pajtást ellensúlyozó Rehabilitáció

- ezt próbálná megérteni A hely szelleméről is (ajánlottam már)

-  ezt fogalmazná kiáltvány helyett a Suttogmány, 

- végül ezt panaszolná a Plakátok és Mémek