2018. december 31., hétfő

A kard - Jóslás a trágyaözönről


Victo Ngai: Cobol BrainDrain (Computerworld 2012, may)






Jóslás a trágyaözönről
Minden megnyilvánulásod, mely szépen, üdén, szabadon kibontakozik: ajándékod; miden megnyilvánulásod, mely mohóságodtól bűzlik: ürüléked. Bármelyikünkből sokkal több salak fakad, mint adomány, s ez ellen nincs más segítség, mint hogy salakunkat eltakarítjuk; ehelyett az európai ember kezdettől fogva és mindinkább, ürülékéből rendszert, törvényt, erkölcsöt épít, amit fegyverrel, pénzel, hatósági pecséttel rangos testülettel őriz és mindenkitől megköveteli, hogy e bélsár-palotákhoz és ünnepélyes ganajszobrokhoz igazodjék. Ezek folyton repedeznek, omlanak, általános bűzt és viszketegséget terjesztve; s egyre több, frissebb, puhább ganajjal kell toldani-foldani őket. Lassanként az emberiség egész ürülék-metropoliszt emelt maga fölé, mely most, a huszadik században ráomlott a gazdáira. Ahogy valamikor az eget ostromló óriássá nőtt emberiségre tűz- és víz-özön zúdult, most a ganajimádóvá törpült emberiséget utolérte a trágya-özön. Évszázadokig nem lesz egyéb, mint fojtogató bűz, mocsokban evickélés, háborúzás durrogó, rotyogó, trágyaszagú fegyverekkel a régi fényes fegyverek helyett, míg a ganaj-kor embere ki nem pusztul. Aki az egész földgolyóból pöcegödröt csinált, most belefullad.
Mit lehet tenni a trágya-özön ellen? orrunkat befogni, semmi egyebet. Mert aki valamelyik ganajtornyot le akarja bontani, csak egyik helyről a másikra hordja és közben maga is szaporítja a rondaságot. A trágya-özön magától fog lefolyni, lassan, míg a trágya-korszak embere az utolsóig bele nem fullad. Aki bármilyen iránynak, rendszernek, emberi kigondolásnak szívvel-lélekkel behódolt, azt elborította a trágya-özön; aki a tiszta érzést, szabad látást, örök mértéket őrzi, bárkában lebeg a trágya-özön felett. S ahogy a vízözön után megjelent az égen a szivárvány, jeléül, hogy vízözön nem lesz többé: majd megjelenik az égen a tiszta fehérnemű, jeléül, hogy trágyaözön nem lesz többé.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)







Érpatak modell-egén
feldübörög a
Red Bull Air Race







Drónná alakult repülésünk kézivezérel,
lenn a tömeg néz, apu végy ezt, apu végy azt -
ott fenn a pilóta? Sejhaj, itt lenn a pilóta
tápáramköri-emberiségtest-látványt izzad.
Hallod az égés, fenn, füstcsíkforrásból hogy dübörög?
Drónná alakult repülésünk fentről kameráz,
nézd, milyen aprócska, az a kis kék pötty, ott lenn, az vagyok én -
az vagyok én, az vagyok én, ott néz, nézd, ott pont nézed, ahogy nézek!

Drónná alakult repülésünk trónján ott lebeg apu fenn,
apuszükségletnek kell, mit tehet apuszükséglet, nem száll le;
dolgát teszi apuszükséglet, vesz fagyit és kólát,
tápáramnemköriapu, nézd, hogy kerüli a bóját,
lenn pitykében a pitykék pitykéznek a pitykefalatkán -
mit tehetünk, nézünk, ez ma a show,
Red Bull-t, nem, Hellt inkább, mer' az olcsóbb,
az vagyok én, nézd, az vagyok én, hogy' nézek!

Beleszürkül reggelre az ég is,
feldübörög a gép és pittyegnek a gépben a nullák,
égostrom? Ugyan! Ég és tér rég nincs, csak a frontok,
csak a folyvást ellenséges égéstér-átvonulás,
drónná alakult repülésünk trónján apu fenn,
nézd meg a híreket édes - apu mit üzen,
nézd, milyen apró ott az a kék pötty, az vagyok én,
az vagyok én, az vagyok én, ott nézek, nézd, pont nézed, ahogy nézek!








- idevág egy szelíd komplementer, amivel Jósvafő ajándékozott, az Önismeret, amelynek van egy Nemes Márk által angolra fordított és vizuális tripbe csomagolt verziója
- idevág az Alászállás előtt; egy Szilvási Pál verssel polemizálok benne, 
- itt a helye a Metropolisz-ciklus verseinek, az elsőnek, Fan Ho képével, s a Ghost in the Shell egyik kedves szcénájával; a másodiknak, Fritz Lang és Osamu Tezuka Metropoliszának megidézésével; s a harmadiknak, Nihei Cutomu (a Blame! a tán legkiválóbb Gigapolisz-manga atyja) és az utóiratban az Akira alkotója, Otomo Katsuhiro játékba hívásával

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése