A kard - A tudomány és művészet pártfogója

Charles Jalabert: Horatius, Vergilius és Varius Maecenas házában

A tudomány és a művészet pártfogója

Ha valaki „ a tudomány és művészet pártfogója” , ez majdnem oly nevetséges, mintha egy vallásos emberre azt mondanák: „az Isten pártfogója”. Ahogy Isten nem függ attól, hogy hisznek-e benne, éppúgy a tudományt és művészetet sem érinti, hogy törődnek-e vele. A tudomány és művészet hazája nem a lét, az „esse” , hanem a lehetőség, a „posse” s ha a létben megnyilvánul, attól a lét lesz gazdagabb; a tudomány és művészet részéről végtelen alázat, hogy a létben magát megnyilatkoztatni engedi, hiszen minden alakot-öltése fogyatékos. És ha a tudomány és művészet eltűnik az emberi sorsból: nem az ő pusztulása ez, hanem a fogyatékos megnyilvánulásoké, s e megnyilvánulások gazdájáé, az emberé.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Senki nem támaszt. De

sikoltani csak így. A zuhanásba és

csak így: teli torokkal érdemes.

Még akkor is, ha bárki

aki látja lapoz, becsuk. Kattint.

Vállat von. Azt mondja, érdekes.

Szia bárki. Senki nem számol

velem. Ez jó is. Még akkor is ha megfojt

a lét. Nem támogat.

Szabad formátum. Felejts el,

amúgy se kellesz. Úgysem számolod

a hulló számokat.

Nem kellesz a dologhoz.

Csukd be, tedd le. Kattints. Lépj tovább -

ez úgyis elveszett.

"sírásom mázolom a falra" szólt a költő.

Nem vetted észre. Persze. Jut eszembe.

Nem is kell észrevedd.

Mert minden büszkeségen túl

az érkezés. A szétkenődés

terült alá. Terül alám.

A teljességnek nem kellenek

képek. Szavak. A teljességnek

nincs szüksége rá - se rám.

Hadd ne döntsem el

saját végem súlya - vagy
mindenkié nyom.

- a klasszikusok megnyilatkozási lehetőségeiről egy Margócsy István idézet kapcsán morgok (miközben lényeges pontokon egyet értek vele, és mégis mást élek...)

- idevág egy szövevény, aminek csak néhány haikuját linkelem (szerepelt már) egy André Kertész és egy Castello-Lopes képpel

- és a Mare Nostrum, Alessandro Baricco regényére, amiből a képek alatti szövevény is kihajtott

- Stanley Kubrick fotósorozata és a rá írt füzér, a Némafilm (A Tale of a Shoe-Shine Boy amúgy az ifjú mester riportfotói közül való, érdemes a többire is rákeresni - már ajánlottam máshol)

- s végül egy kép a jó szándékú művészi hazugságról, ami valóságot hamisít, Sashegyi József valódi képeire épít látványosan tanulságos, de hamis képet