A kristály - Metamorphosis

Hauer Lajos: Cherchez la femme

Metamorphosis

A szivárványhíd az egyetlen, ahol angyalok és ördögök úgy járnak-kelnek, hogy alig lehet szétismerni őket.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Íveid félre-

ismerhetetlen rajza -

ki rajzol téged?

Hegedűs Gyöngyi hangját megidézve

A szivárványhíd az egyetlen. Ezek szerint
bárhol máshol szétismerhetőek.
Az átalakulás java mégis egy
gesztusokból összecsavart szőnyegbe
rejtett, szivárványhídon átcsempészett
próbababáról tükröződő szembenézés -
a metamorfózis közben csak a
pupillatágulást figyeld a szembogaradon,
amivel a szemed aztán
a másik dimenzióra fókuszál.
Kár, hogy nélkülünk nem tudsz
meghalni, tükörkép.

A szivárványhíd az egyetlen, Dorothy,
ahol illik rád ez az oroszlánbőrből,
szalmaszállal, bádogtűvel összefércelt ruha.
Nézed össze a kétféle tekintetet a
szemedben, amikor kihűlt, meredt,
merev, akár egy próbababáé -
csak a számodra halott
angyalt és ördögöt tudod
megkülönböztetni. Bárki másnak
szétismerhetőségünkben is mindketten
egyformán halottaid.

A szivárványhíd az egyetlen, és te
nem jársz arra, ha teheted -
általmenve rajta a szándék és tett egyetlen
színorgiától mentes, fehér
ragyogássá egyesül.

Megkülönböztetned bárhol máshol,
kényszer és színismeret -
kár, hogy valójában nem tudod
a színeid nevét.

Szétismert testek

lüktetnek a konzum híg

kirakatában.

- a szétismeréshez ezt az (egyebütt már szóba hozott) írást (benne egy másik Teljesség-átirat, a Ne várj csodát című passzus mély-elemzésével) ajánlanám
- ide szól egy beszélgetés Fekete Annával
- nagyon ide az Ostromlétrák
- a Teljesség-átiratok közül ide (is) tükröz A forrás ciklusából a Szembe fordított tükrök
- ide tanácstalan a Tárgyiasítás
- itt játszik hiedelmeinkkel a Kóanok a reggeli kertből (további linkelt ösvényeket nyitva)
- s végül szintén ide (és szintén további, már linkelt leágazásokkal) a Toldás