2019. január 28., hétfő

A fészek - Tér és pont




Hirosige: Tsuki ni Kari
Tér és Pont
Egyetlen pont sem fér el a térben. A tér csak az érzékek részére tűnik határtalannak; tulajdonképpen szűkebb mint a pont. 
Ami határtalan: kiterjedéstelen; ami kiterjedéstelen, abban a végtelen nagyság és végtelen kicsinység ugyanaz.
Isten nemcsak végtelen nagy, hanem végtelen kicsiny is: nincs az a parány, melyben teljes-mivoltában benne ne rejlene.
Isten és a mindenség egyetlen ponton belül van.
(Weöres Sándor: A Teljesség felé)




Akiből minden
kiterjedt - ott is fér, hol
nincs kiterjedés.


A pont ...talan, ...telen,
kiterjedéstelen,
pedig kiáradt.


Ebben a pontban...
ami itt, a térben...
imádkozol, térden.


Ebben a pontban,
ami összemarkol,
lakik az úristen?


Teve tű fokán,
darvak a dermedt tél mély-
pontján át: azúr.









- ide is jelel a tán legfontosabb íven kívüli csomópont, az Égösvény, leginkább annak a félresikerült vipassana meditációnak a hatodik napja (bekerült a shizoo-kötetbe)
- ide vág az Aszfaltszelet fény (tárnabontással), Szabó Zsolt képére írt haiku-sorozat
- ide kóstolna néhány zsengének érzett négy-öt éves vers, a magam szintjén, a Hiányos, és legalább egy elemével a Hangminták hetedszer
- végül álljon itt a Teljesség-átiratok leginkább rokon futása: az első ciklus, A forrás világából a Mozdulatlan utazás 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése