Földi és égi hatalom
„Amit nekem adsz: mindenkinek adod” , hirdeti a földi hatalom.
„Amit mindenkinek adsz: nekem adod” , hirdeti az égi hatalom.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
mindegy, kinek mit
- mindenkinek ami jár -
hogyha magadból
Föld nem tükröz eget
rög éhe tükre vak
föld nem tükröz eget
fényt nyel mohó a rög
Földnek földet adsz
földízű magot adsz
csak bomló szíved adod neki
nem adod neki a lángot
Magadból ha teheted
magad a földnek nem adod
rög éhe tükre vak
a végén úgyis elvesz
Másiknak se adod
mondod de nem adod
nem tükrözöl eget
csak szórod a magod
Másik is más hatalom
lovagol vég magadon
nem adod neki a szíved
nem adod neki a lángot
Magadból ha teheted
a másiknak sem adod
csak mondod ámde nem adod
jelet csupálsz a jelhez
Föld nem tükröz eget
az égnek sem adod
magadból nem adod
se pénz se cérna posztó
Az ég fenn ha hatalom
lesütöd a szemedet
nem tükrözöd az eget
felhő felhőt ölelkezz
Magadból ha teheted
magodból semmi eget
senkinek semmit magadtól
senkinek semmit - magadból.
- idevág (karácsony előestéjének reggelén volt friss-meleg) az Elő-reggelén, Haller Szabi képével (a beillesztett haiku amúgy Stekovics Gáspár képéből inspirálódott - nem tudom, mire mennék a fényfestőim nélkül...)
- a földi hatalomnak áldozás lehetőségeit firtatja például a Skizofrén árnyék (szintén varjú-haikuval), idevág egy Birtalan Zsolt-képből bomló vers, a November, Kovács András Ferenc Senkiföldrajz című költeményével beszélgető válaszvers, egy újság- és tüntetés-sirató régi vers, mert tüntetni csak Méltósággal; a Bevert szögek, ami egy értelmetlen merényletnek ad iszony-távlatot, és még sorolhatnám (még hogy nem írok közéletit...)
- az égi hatalom vetülésében játszik a Tavasz a lexikonban Gross Arnold képeivel, vele játszik, s az álommal az Égi argó, ide beszél, az akadályokat s a módozatokat kutatná a Szintlépés-slam, az útra figyelmeztetne egy beszélgetés a szeretet kereséséről, Sohrab Sepehri szavaival (ez végül maga is teljesség-átirattá lett); számos zen-fotóra írt haiku (például Stekovics Gáspár egy képével a sokból), s egy versbeszélgetés Fekete Annával, amiben régi május elsejék illata érzik
- végül hadd idézzem ide a hatalom felvetett kérdéseire írt szerintem legszebb választ, a Mindenki című rövidfilmet (azaz méltatását a Könyvvizsgálók blogról), s Nemes Nagy Ágnes ott elénekelt gyönyörű versét, s e vers jinjére komplementerként született jangommal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése